A legjobb piacos kaja nyomában – Fővám tér, Nagy Vásárcsarnok

A legjobb piacos kaja nyomában – Fővám tér, Nagy Vásárcsarnok

Piacon enni jó. Van egy különös hangulata, amit kizárólag ilyen közegben lehet megélni. Piacon aligha találunk igazi, tipikus éttermet, sokkal inkább standoknál falhatunk, ahol leginkább könyöklőnél kell burkolnunk. Ennek számtalan előnye van, főként akkor élvezetes, mikor masszív tömeg hömpölyög tőlünk 3-4 centire, amiből minden harmadik embernél van egy banya kordé, amit kötelezően át kell vezetniük lábunkon, persze mindezt 20-30 kiló csirkefarháttal megpakolva.

Új rovat indul ezennel útjára, mégiscsak külön kellene kezelni az ilyen egységeket. Legkézenfekvőbb megoldásnak, a legközelebbi piac bizonyult, ami történetesen a Fővám téri Nagy Vásárcsarnok. A galériára vezet utam, mivel a kajáldák döntő hányada ott található. Kulturált bódék, melyek remekül illenek a csarnok hangulatába. Igazi turista paradicsom, ezért a legtöbb helyen angolul és németül is látunk étlapot. Igazi magyaros fogások minden irányba, szinte bármire rányomják a “hungarian speciality” jelzőt, legyen az magyaros étel vagy nem.

Nagyjából a sor végén, már bőven a KOLBice után egy viszonylag nagy egybefüggő stand, aminek a végén ott fityeg egy vonzó lángos feliratú tábla. Egyen póló szintén turistákra specializálódott “traditional hungarian food” felirattal. Viszonylag korán, 8 óra magasságában még gyér forgalom mellett, igazi turistának tűnhettem fényképezővel, így próbáltam tartani inkognitóm. Dekorációnak kint van pár bizarr lángos, mint például olyan, amit Nutellával kentek be, de van egy igazán csábító, ami talán hihetetlen, de viseli a hungarian speciality megnevezést.

Hungaroenglish bekapcsol, rendelés lead és meg is vagyunk. Nagyjából 5 perc és meg is volt, hát bevallom, csodálom, hogy nem roskad össze az egész. Brutálisan megpakolt lángos, amire talán csak pörkölt nem került, mint feltét. Szalámi, rukkola, paradicsom, kapros öntet, uborka, többfajta paprika, sajt, lilahagyma és persze tejfölös alapon minden. A kitett mintapéldányhoz képest én kaptam némi extra feltétet, nem tudom minek tudható be, de duzzogva elfogadom.

SAMSUNG CSC

A demo darab

SAMSUNG CSC

Ez pedig a valóság

A lángos tésztája jó, nincsen kicsit sem olajgejzír elrejtve belsejében, kellemesen ropog és könnyed. A brutális mennyiségű feltétnek köszönhetően, ezt kizárt, hogy kézzel meg tudjuk enni, anélkül, hogy fele kinyomódna belőle vagy egyszerűen leesne. A kapros öntet nem éppen pozitív pontja a lángosnak, elnyom sok mindent és brutálisan rá akar csöppenni nadrágunkra. A szalámi pikáns, ez hozza a magyaros temperamentumot, mint akár a lilahagyma, ami közepesen randigyilkos másrészt annyi van belőle, hogy felét inkább lekapartam róla. A rukkola hozza az intenzív ízvilágát, amit kicsit kiolt a tetejéről levadászott feta kockák lágy íze. Az uborka és paradicsom annyira nem passzol az összhatásba, bevallom kicsit káosz hangulat uralja az egészet, nem feltétlen érzem ezt igazi hungarikumnak, remekül illik ide a, kevesebb néha több, közhelyes mondás.

Ár-érték, az imádott végítélet. Inkognitóm megingott mikor meghallottam mennyit kell fizetnem. Szolid, motyogott, “azta…et” kicsúszott, amire az eladó is felfigyelt. 2800 forint lángosért, ez bizony már totálisan #highlife szint. Nem tudom naponta hány ilyen hülye fut be, mint én, aki előbb rendel vakon árcetli nélkül, de ma is tanultam valamit. A többi lángos 800 körül mozog, így nem értem mi ez a brutális árszintugrás. Közel annyira hasonlít egymásra a minta lángos és a megvett, mint a gyorséttermeknél a promo kép és a valóság. Húsból csak szalámi, a többi feltét meg aligha van aranyból. A lángos tésztáját sem kell többre tartani, mint egy százas, de akkor nagyon maxolva vagyunk. Turista lehúzás iskolapéldája? Lehet, de biztosan kevesebben futnának bele ebbe a pofonba ha lenne ár is feltüntetve a bemutatópéldány alatt.