Select Page

Buddha Express – Tojásos tészta kacsával és sárga curryvel

Buddha Express – Tojásos tészta kacsával és sárga curryvel

Derült égből villámcsapásként ért a hír 4 nappal az esemény előtt, hogy vasárnap jelenésem lesz a Spar Budapest maratonon, mivel az egyik csapattag lebetegedett és be kell ugranom. A sportban nálam járatosabb Betyár kolléga rögtön ellátott tanácsokkal. Edzeni már felesleges, ha egész évben nem mozogtam, várhatóan vasárnapig nem tudnám kiheverni az izomlázat, ezért inkább ezt skippelem.

Ehelyett a táplálkozásra és a szellemi felkészülésre helyezem a hangsúlyt. Azaz igyekszem minél több fehérjét és szénhidrátot felhalmozni ebben a pár napban. Így jutottam el a Buddha Express nevezetű helyre, ahol egy jó kis tésztás kajával kezdtem a felkészülést.

Tojásos tészta kacsával és sárga curryvel – kacsa, tészta, tojás, sárgarépa, hagyma, póréhagyma, káposzta, sárga curry

Igazán széles a választék az étteremben, szinte a végtelent közelíti a lehetőségek száma, annyiféle kombinációt tudunk alkotni a választható húsokból, köretekből és szószokból. Bár a kacsánál nyilván a marhahússal több fehérjét tudtam volna a motorba juttatni, de a kacsa és az enyhén csípős sárga curry párosa annyira csábítóan hangzott, hogy nem tudtam ellenállni a kísértésnek.

Esztétikai megjelenés: Amint leadtam a rendelést, a dolgos szakács máris nekiállt, és elkezdte belelapátolni a wokba a különböző hozzávalókat, melyek az ételemet hívatottak alkotni. Nem is kellett sokáig várni, máris hallottam a 86-os szám említését, ami nem azt jelentette, hogy útban vagyok Óbuda felé a csuklós Volvón, hanem, hogy el is készült az energialöketem. Ránézésre is látszik, hogy a curry-t bizony nem sajnálták, az egésznek van egy kellemes sárgás színe. A kacsa előnye a csirkével ellentétben, hogy sütés közben kevésbé esik szét apró darabokra, ezért igazán gusztusos darabok vigyorogtak rám a tányérból. Zöldség mennyisége pont ideális, nem túl kevés, nem is sok. Összességében az arányok rendben vannak ránézésre. Némileg ront az összképen, hogy kissé igénytelen műanyag tálcán kapjuk az ételt – talán jobban passzolna a helyhez egy bambusz (vagy legalább bambusz hatású) tálca, illetve én némi zöldfűszert is el tudtam volna képzelni díszítés gyanánt a tányér szélén, de hát végül is ez egy gyorsétterem, ne legyenek irreális elvárásai az embernek.

Pont: 7/10

Ízvilág: Leginkább a húsra voltam kíváncsi, mégiscsak ez adja a lelkét az egésznek, és nem is kellett csalódnom. Nem sütötték ki belőle az utolsó csepp nedvességet, így szerencsére nem kellett mellé ledönteni egy kisebb hordónyi folyadékot. Nem lett túlfűszerezve, érezni abszolút, hogy milyen hússal is van dolgunk. Talán lehettem volna bátrabb is a curry-t tekintve, ugyanis a 3 féle szószból én a legkevésbé csípőset választottam, és tényleg egy nagyon diszkrét cirógatásnál nem is érzünk többet a csípősségből a curry jellegzetes íze mellett. A zöldségek finomak, nem szottyadtak, épphogy meg lettek pirítva picit. Ez eddig nagyon rendben van. Ami talán egy hangyányit zavaró az egész szettben, hogy elég lenne egy fajta hagymával operálni. A kettő együtt, egy kicsit már túl markáns. Semmiképpen nem javasolt randi előtt itt csillapítani az étvágyunkat, maximum akkor, ha tudjuk, hogy szívünk választottjának a lilahagyma a kedvenc nasija.

Pont: 8/10

Mennyiség: Átlagos napon, amikor az ember nem készül futóversenyre, teljesen megfelelő méretű adagot raknak elénk, ennél nem kell több, mert az már komolyabb kajakómához vezethetne, ez így pont elég. Ha éppen maratonváltóra készül az ember, vagy csak dzsungeltúráról érkezik érdemesebb ezt még megfejelni némi desszerttel, vagy utánajárni, hogy lehet-e egy picit nagyobb adagban kérni valamilyen „okos” megoldásban. Ez így pont elég, de egy nagyobb étvággyal rendelkező főemlősnél ezután bizony hamar újra bekapcsolhat a vadászösztön funkció.

Pont: 7/10

Ár/érték: Bevallom elő kellett kapni a számológépet, hogy ki tudjam deríteni, mennyibe is került ez a mutatvány, mert a számlán vannak pluszos és mínuszos összegek is. Nem szóltak, hogy bármi akciós lenne, ezért azt gondolom ez a standard náluk. Szóval az egész került 1342 magyar forintba, ami az utolsó petákig jó befektetésnek bizonyult. A kacsa sehol nem a belépő kategóriába tartozik a húsok között, ha ehhez hozzávesszük, hogy ezért cserébe egy normális adagot és átlagnál valamivel jobb minőségű ételt kapunk, nem is lehet kérdés, hogy ez így az ajánlott kategóriába esik.

Pont: 8/10