Select Page

Déja Vu étterem – Brassói sertésborda

Déja Vu étterem – Brassói sertésborda

A hétköznapok szokás szerint az irodatengerben telnek és nem mindig van kedvem megrendelni az ételt. Ilyenkor, amikor az éhség már felülkerekedik a munkakedven, akkor bizony megindulok és bejárom a környéket, hogy újabb még felfedezetlen éttermek kínálatából szemezgessek.

Kihasználva, hogy az eső éppen nem esett, ma is így tettem, és megindultam a kollégák által gyakran felkeresett Déja Vu nevű egységbe, ami az egyik Montevideo utcai irodaház aljában rejtőzködik. A hely kívülről annyira nem feltűnő, viszont bárki bemehet és válogathat kedvér. A sorbaállás közepette lettem figyelmes egy fogásra, ami valami brassóí szerűséget és egy szelet rántott húst tartalmazott. A pulthoz érve rájöttem, hogy ez egy napi ajánlat, azért szambáztak el kezükben a Brassói sertésborda névre keresztelt étellel mellettem.

Esztétika,megjelenés: Ahogy láthatjátok a fogás a Milánói sertésborda után szabadon elv alapján készült. A hús részt egy méretes rántott szelet alkotja, ami azért nem aza házi vastag, inkább az éttermi vékony vonalra hajaz. Így mutatos a tányéron, de ha vágunk egy falatot az azért nem gyönyörködtet. A köret pedig a nagyon közkedvelt Brassói, krumplis paprikás szalonnás hagymás része, természetesen a húskockák nélkül. Ránézésre is jól mutat, főleg azért, mert a krumpli között láthatóvá válnak az összetevők, nem csak fűszerekkel, hanem igazi zöldségekkel készült. A hús és a burgonya színén is látszik, hogy nem lesz gond azzal, hogy valami nyers, vagy a krumpli közepe még ropog, mutatós, főleg tányéron.

Pont:7/10

Ízvilág: Kezdem akkor a hússal, mert attól nem igazán ájultam el. Borda, tehát nem kell nagy zseninek lenni, hogy kitaláljuk, hogy sertés. Az ízesítéssel nincs gond, és pont elég ideig sütötték, de sajnos a nem létező vastagsága miatt kicsit száraz. Ami nagyon sokat javít a helyzeten, az bizony a Brassói. Igazából ha nem lenne benn szalonna lehetne vega Brassói, de akkor nem lenne ilyen szaftos és a szalonna és paprika találkozásának köszönhetően remek íze. Kicsit borsos, kicsit fokhagymás és ami a legjobb az egészben az az, hogy a krumpli darabkák szétmállanak az ember szájában. Azt hiszem az elgondolás remek, annyit lehetne javítani, hogy a húst nem verik papírrá. Lehet nem lesz olyan mutatós, de egy jó rántott szelettel rajongótábort is lehet szerezni.
Pont:6/10

Mennyiség: A hús ahogy már említettem, jó nagy, de vékony, így nagyjából egy fele ekkora hazai szeletet képzeljetek el. Ehhez kapunk egy jó nagy adag köretet, amiből nem hiányzik semmi. Éhesen indultam neki a vadászatnak, de a végén elégedetten álltam fel az ebédlő asztalától. Jóllaktam, és nem is telített el annyira, hogy nehézkesen tudtam volna utána a munkára koncentrálni. Aki esetleg kicsit torkosabb, az bátran egyen előtte egy leves, biztos forrásból tudom, hogy a húslevesük csodákra képes, ha egy kis másnaposság van a levegőben.

Pont:7/10

Ár/érték: 1250 forintocska, saját dobozzal, azt hiszem az elvitel esetén még 50 forinttal kell számolnunk. Nagy a verseny a környéken, viszont rengeteg ember áll sorba mindegyik helyen fél 12 és 13 óra között. Ha rám hallgattok ilyen helyen mindig leselkedtek kicsit, hogy mit esznek a többiek és nem hagyjátok a napi menüt és a napi ajánlatot sem szem elől tévedni. Az ár nem sok, nem kevés a hús lehetett volna jobb, de egynek elment.

Pont:6/10