Don Pepe – Indián nyár pizza | Mit ettem ma

Select Page

Don Pepe – Indián nyár pizza

Don Pepe – Indián nyár pizza

Aki napokban kimerészkedett a napfényre, bizony saját bőrén is megtapasztalhatta, hogy az indián nyár igencsak dübörög. Nem feltétlen arra gondolok itt, hogy a lassan 40 éves Kovács Kati számot bömbölteti a szomszéd, sokkal inkább arra, hogy szeptemberhez képest igencsak meleg van.

A DP csapata jövőlátó jósokat megszégyenítő módon ráérzett erre, mivel havi akciós pizzájukat Indián nyár névre sikerült elkeresztelniük. Jó, valójában nem éppen egy 19-re laphúzás szintű kockázat volt, de a lényeg, hogy bejött nekik.

Indián nyár pizza – paradicsomos alap, mozzarella, póréhagyma, cukkini, trikolor paprika, padlizsán és marhahús

Nálam ez már egészen a bevállalós pizza szintet üti meg, ahogy olvastam a feltétek hadát. Cukkini és padlizsán, teljesen elegendő ahhoz, hogy felkeltse az átlag polgár figyelmét. A marhahúsról ennyi infot kapunk csak, így akár azt is el tudom képzelni, hogy hosszú heteken át nyereg alatt puhították, vagy azt inkább a cowboy konyhán alkalmazzák? Amellett, hogy indiánosdit játszunk, másik nyomós érvet is találtam honlapjukon, ami mindenképpen arra ösztökélt, hogy rendeljek. Ez nem más, mint az ajándék Maoam.

Esztétikai megjelenés: Dobozt már vakon is újra tudnám rajzolni annyiszor láttam, sok újat nem tudok róla mondani. A mellékelt édesség azonnal indítja a nyálelválasztást, de a desszertnek bizony megvan a helye, azaz kizárólag a pizza elfogyasztása után ér vele kacérkodni. Felnyitás után az is remekül kiderült, hogy a pizza sütésénél is alkalmazták az indián nyár gondolatot, a zöldségek döntő többségének a szélei megégtek, szépen feketére. A cukkini kicsit megtévesztő, első pillantásra olyan, akár a mozzarella szeletek, de ha jobban ráfókuszálunk, akkor ez is tisztázódik fejünkben. A marhahús kisebb kupaconként terül el rajta, hát nem vagyok benne biztos, hogy ez a leggusztusosabb tálalási módja ennek a feltétnek egy pizzán. A trikolor paprikából én gyanúsan csak a pirosat érzékelem, a többi valahogy elmaradt. A sajt egységesen fogja a pizzát, szépen és olvadtan terül el, egyfajta alapként.

Pont: 6/10

Ízvilág: A tésztával teljesen meg vagyok békélve, nincsenek nyers részei, rendesen átsült az egész. Ezen túljutva, immár elérve a feltétek határátkelőjét, nyílik esélyünk megtapasztalni a nagy indián nyár ízvilágot. Szorgosan harapdáltam befele, de sehogy nem akart összeállni fejemben a kép. A marhahúsnál én semmi extra fűszerezést nem érzek, csak tisztán a hús ízvilágát. A zöldségek közül a padlizsánnál van egy lédúsabb élmény, de nálam nem akar ez a paradicsomos alappal harmonizálni sajnos. A cukkini szinte ugyanúgy viselkedik, ahogy a kis barátja, gyanús, hogy összebeszéltek a konyhában. A póréhagyma teljesen elvész, ennek oka lehet az is, hogy ez kapta a legtöbb hőt, mivel ez került rá utoljára. A sajttal semmi baj, hozza az elvártat, könnyed mozzarellás ízvilággal. Összességében nekem ez így túl kusza, nem áll össze és ami van az is íz-szegény, de lehet csak én vagyok túlságosan sápadt arcú hozzá.

Pont: 6/10


Mennyiség: Aki próbálkozni szokott a havi akciós pizzával valószínűleg kívülről vágja, hogy csakis 32 centis átmérővel lehet rendelni. Nincsen ezzel baj, egy átlag embernek ebédre gond nélkül elegendő kell legyen. A tészta vastagság pont olyan, ahogy a magyarok a normál kiadást elképzelik, van tartása, de mégsem fulladunk meg tőle. A feltétek mennyiségével az ég egy adta világon semmi gond nincsen, mindenből kapunk eleget, húsból pedig meglepően sokat, annak ellenére, hogy akciós a dolog. A Maoamból sajnos csak egy kocka jár, leginkább csak ezt tudnám fájó pontként felhozni, pedig egy kamionra való mennyiséggel is meg tudnék birkózni! Amúgy teljesen elég ebédre vagy éppen vacsorára, reggelire pedig csak azért nem, mert olyan korán nincsen még kiszállítás.

Pont: 9/10

Kiszállítási idő: Kivételesen nem a bányászközpontban lőttem ezt a vadat, ahol a DP konyhája látszik az ablakból, hanem otthonra, ahonnan a legközelebbi egység kerek kettő egész kilométerre található. Az óra valahol a rendeléstől számított 63 perc 23-24. másodperce között állt meg, ekkora csörrent meg a mágikus dallam a kaputelefonból. A futár némileg emeletet tévesztett, de gyorsan korrigáltuk a dolgot és pár hangosabb szóval egyeztettük álláspontjainkat, hogy hol kellene találkoznunk. Vidám figura, nem volt stresszes az egészen biztos. Az eredmény percben kifejezett részét nézve nem éppen bajnokhoz méltó, volt már jobb is.

Pont: 6/10

Ár/érték: Kis hazánk, nagy fővárosában 1090 forintért, míg vidéken 990-ért rendelhető az Indián nyár pizza, egész szeptemberben. Nagyobb potenciált láttam benne, mikor még csak a feltétlistát olvastam, a kóstolásnál ezen álmaim egycsapásra szertefoszlottak. Nem tartom kizártnak, hogy a hónapban még rárepüljek egyszer, hátha csak egy hibás példányt sikerült kifognom, de arról csak akkor fogok írni, ha valóban merőben más lesz. Az édességgel sokat hoztak vissza a lehetetlenből, de sajnos fő célpontom a pizza volt, így kénytelen vagyok azt értékelni. Végeredményként úgy tudnám jellemezni, mint egy kissé lapos, alappizza, amin valójában szokatlan feltétek vannak és az egész olcsó.

Pont: 6/10