Select Page

Don Pepe – Mediterrán Csirkés Penne

Don Pepe – Mediterrán Csirkés Penne

Utoljára közel egy hónapja jártam a Don Pepében, mikor az óriások hete akció keretén belül csekkoltam a Mexico Kid nevű csodát. Mostani látogatásom oka nem más, mint az aktuális júliusi szórólap amin egyből két akciós ajánlat is díszeleg, az egyik a Claudius pizza a másik pedig a Mediterrán Csirkés Penne. Mivel gyanúsan csütörtök van, ezért a pizzapéntek miatt kizárnám előbbit, így utóbbi fogás lesz ma terítéken.

A hozzávalók alapján tényleg nagyon déli étek, van benne, fekete olajbogyó, roston csirke, poré hagyma, pizzaszósz, trappista, tejszín, melyet penne tésztával tálalnak. Nem egy ördöngösség a recept, mondhatni igazán egyszerű, így kezdő konyhamágusok is kísérletezhetnek vele otthon. Az állandó étlapon nincsen feltüntetve, szóval aki kedvet kap mindenképpen még július hóban célozzon be egy éttermet, vagy rendelést.

Esztétikai megjelenés: A tálalásban semmi furfang nincsen, egy sima ívelt mélytányérra került a tészta, a tetején reszelt sajt, melynek csúcsát egy petrezselyem levéllel ékesítette a konyha. A tészta egészen jól fedi a többi feltétet, az olajbogyóból pár szemet látni azért, ezek sötétek, mint az éjszaka, szép kontrasztosak a sajttal. A húsból tényleg csak egy tűhegynyi látszik ki, mondhatni tökéletes lett az álca, legalábbis remélem azért alatta azért lesz több is. A fűszerek a tésztára tapadva remekül látszanak, így ebben is biztosak lehetünk, hogy hozza a kötelező mediterrán fűszeralapot. Kiszállítva kétlem, hogy ilyen látványosan lehet tálalni, így ismét megérte egy kicsit sétálgatni a napsütésben.

Pont: 9/10

Ízvilág: A trappista sajt sosem tartozott az erős ízű sajtokhoz, és ez most is remekül érezhető, olyan sima, semmi extra. A tészta állagra teljesen jó, talán csak az ázott picit puhábbra ami a tál legaljára jutott, de valószínűleg az is azért mert megázott a tejszíntől. Az olajbogyó amellett, hogy rohadtul egészséges, még jól is illik az ételbe, nem olyan intenzív és karakteres az íze, mint egy olívabogyónak, annál lágyabb, így sokkal jobban passzol ehhez az ételhez. A póré hagyma kissé elveszik a többi mellett, csak akkor érezni ízért ha külön rácápázunk egy katonára belőle. A hús csirke, egészen natúr, semmi nagy rafkóság nincsen benne. A pizzaszósz lágy, reméltem, hogy nem lesz olyan, mint bármelyik Pepés pizzán, mert akkor sok lenne. Összességében egy könnyedebb, lágy ízekkel operáló étel, nem lesz nyögdécselés belőle.

Pont: 8/10

Mennyiség: Első ránézésre nem dobtam el magam a székről, hogy úúúúúúúúúúúúristen én ezt nem fogom tudni megenni, de folyamatosan kezdett ezen álláspontom változni. Lapátoltam befele, szurkáltam a tésztát és alig fogyott, majd mire eljutottam az aljára már elértem a jól lakott óvodás szintet. Arányokat tekintve, az olajbogyóból kicsit bizniszelnék inkább húsra, egy aprócska finomítással kiegyeznék, mert az enyémben legalább volt 20 bogyó elrejtve. A többivel minden okés, az egész legalább négy órás dózis, és kicsit meghozta a kedvem, hogy kifeküdjek a Kopaszi-gátra kicsit szuszogni, de a bánya nem engedi.

Pont: 8/10

Ár/érték: Jóárasított a Don Pepe nem kérdés, 990 csak a tészta helyben az étteremben is, sőt tovább megyek, vidéken csak 890, szóval tényleg jó az ár-érték arány. Piros pont, hogy az eddigi pizza akciók mellé bekerült egy eltérő típusú étel is.(vagy eddig is volt, csak én vagyok hülye?) A pizzát nem tudom, hogy sikerül-e a hónapban tesztelni, van egy másik állandó új összetételű pizza ami nagyon csiklandozza a fantáziám, de ez legyen a jövő muzsikája. Akiknek adja a mediterrán hangulat, azok simán repüljenek rá a legközelebbi étteremre, vagy rendeljenek, nem lesz csalódás szerintem.

Pont: 8/10