Select Page

Don Pepe – Napi menü – Bableves füstölt csülökkel, mini sajtos-tejfölös lángos

Don Pepe – Napi menü – Bableves füstölt csülökkel, mini sajtos-tejfölös lángos

Párszor már incselkedtem napi menükkel, de talán még mindig nem éri el az ilyen típusú postok száma a tízet. Remek érzéssel találom meg az e-mail cunamik között azt a pár értelmes flyert ami talán még hasznára is lehet az embernek. November elején jött egy tájékoztató a Budafoki úton lévő Don Pepétől, hogy nagyon jó biznisz most a menüjüket enni. Teljes havi lista egyben, így alaposan rá tudtam készülni a bevetésre.

A nagy nap november idusán volt esedékes amikor így festett az étlap: bableves füstölt csülökkel és mini sajtos-tejfölös lángos. Desszertként gundel palacsinta is kérhető, de én erről letettem mivel különös kapcsolatot tartok fent a csokoládéval jelenleg. A menü második fogásán kicsit meglepődtem, nem nagyon tudtam vizionálni a helyzetet miszerint egy étteremben fülig tejfölösen majszolok egy lángost.

Esztétikai megjelenés: A leves egy csészében ékezik aminek egy végtelenül aranyos füle van. A levesben láthatóan dögivel van feltét, szinte megáll a kanál benne olyan sűrű. Hatalmas répakockák és bőséges mennyiségű csülök bukkan fel kevergetés közben. Az összképből hiányolok egy jó karéj kenyeret, de persze kérhettem volna gondolom, nem vertek volna össze miatta. A lángos engem meggyőzött vaskos, határozott szél és a belső elvékonyítva. Ilyen jól eltalált verziót néha még a Balaton parton is sokáig kell keresni. Alaposan megkenték tejföllel amit vastagon hintettek be reszelt sajttal. A kezdeti feszület elmúlt, annyira nem érzem hülyének magam egy lángossal az asztalnál.

Pont: 8/10

Ízvilág: A leves szinte forró ami egy ilyen őszies hűvös időben megváltó lehet. Ízre se lehet panaszunk, a csülökkockákon enyhén érezni a füstös ízt, persze közel sem tábortűz szindróma, de bőven elég. A babszemek puhára főttek szinte elmállanak az ember szájában, a krumpli szintén jó állagra. Egy kicsit hagymásabb ízvilágra számítottam. A lángos tésztája zseniális, nincsen eláztatva, de mégis pont jól kisült. A széleinél tömörebb míg a közepe fel ahogy vékonyodik egyre jobban ropog. A tejföl egy picit ha sűrűbb lenne akkor tényleg hibátlan lenne. A sajt átlagos minőségű, semmi különleges csavart nem tesz a történetbe. Az egyetlen nagy hiányom a fokhagyma, azaz nem volt lehetőség választani, hogy kérünk-e rá, pedig úgy az igazi a lángos.

Pont: 8/10

Mennyiség: A leves első pillantásra olyan, mint amit három-négy merítéssel el lehet tüntetni. Na ez teljesen téves, alaposan telepakolt laktató fogás. A leírásban a lángost megillették egy “mini” jelzővel ami szerintem teljesen felesleges. Máshol inkább kisebb adagokat adnak, szóval erre tekintsünk nyugodtan úgy, mint egy lángosra a strandon. Elegendő tejföl és sajt, nem spóroltak vele. Ebédre teljesen elegendő a két fogás együttese, ha netán ráborítjuk a napi desszertet is akkor már megvan a tökéletes kajakóma érzés. Egy bő négy órára nekem megvan az adag, igaz ehhez hozzátartozik, hogy egyik fogás sem a tartozik a könnyű ételek közé.

Pont: 8/10

Ár/érték: A kétfogásos verzió 990 forintba kerül ami szerintem teljesen korrekt ár. Persze a lángos nem a drága ételek közé tartozik, de nagyjából sehol nem jutunk már 500 alatt hozzá. A leves teljesen jó és finom. Mindkettő igazi hungarikumnak számít szóval még inkább a megéri kategóriába sorolja a menüt. A desszert opció 500 forinttal toldja meg a végösszeget ha kérjük, nekem így nélküle is teljesen elegendő volt ebédre. Megint bebizonyosodott, hogy megéri a napi menükkel kacérkodni, egészen jó fogásokat találni. A DP eddig főként a “pizzás” szerepét töltötte be nálam, ami most elkezdett átalakulni.

Pont: 8/10