Éjjeli bagoly falatozó – Jókai bableves, túrós csusza

Éjjeli bagoly falatozó – Jókai bableves, túrós csusza

Nem is olyan régen fedeztem fel magamnak az Éjjeli bagoly falatozót, amikor is egy éjjeli bevetésről hazafelé tartva arra lettem figyelmes, hogy korog a bendőm. Akkor még szívesen lófráltam a nagy sötétségben hazafelé, és séta közben sem az járt a fejemben, hogy milyen jó lesz bemenni a meleg lakásba, és egy forró zuhany után lezárni a napot.

A jó időnek régen vége, némi nosztalgia jelleggel, itt olvashatjátok az augusztusi éjszaka frissen sültes, méghozzá Mátrai borzasos irományomat. Az ismétlésre normál körülmények között, fényes nappal, ebédidőben indultam, amikor is menüvel is várják az éhes embereket. Mivel ember is vagyok, éhes is voltam és az ajtónál a táblán az állt, hogy Jókai bableves és túros csusza alkotja a menüt, így nem is volt kérdéses, hogy mit fogok kérni.

Esztétika,megjelenés: Nha lássuk mit is kaptam a tálcámra. A tálalás, majdnem a régi menzás hangulatot idézi, de azért a leveses csésze, nem olyan, mint anno a gimi menzán a csíkos peremű mélytányér. A nagyjából 2,5 deci csésze amúgy tele van a levessel, aminek erős színe van, ez biztató. Kevergetés és kanalazgatás után már látható is, hogy anyag is van benne bőven. Szemügyre vételezés után a babon és a csipetkén túl, főzőkolbászt és sárga illetve fehérrépa darabokat is felfedeztem. Sűrű, már ránézésre is laktató bablevesről van szó. A menü második eleme a nagy fodros kockából készített túrós csusza. Ami biztos, hogy nem ez a legszebb fogás a világon, de aki szereti, annak bizony maga a tömör gyönyör. A sok tészta egymáshoz ragad a fehér tehéntúrótól, és ezt az egyhangúságot csak némi pirított szalonna töri meg. A tökéletes látványhoz elengedhetetlen a két nagy kanál tejföl a fogás tetején. Ránézésre, valami hasonló képet mutat a tálca, mint ha nagymamámnál ebédelnék.

Pont:7/10

Ízvilág: Jól nevelt gyerek lévén, megálltam, hogy beleegyek a tésztába, a levesnek estem neki először. A leves nem csak ránézésre, de ízre is rendben van. A bab puha, a közepe sem kemény, de nincs túlfőzve. A többi zöldség ennek megfelelően vaj puha, szóval még a környékbeli senioroknak is remek megoldás lehet ez a leves. A csipetke feldobja az egészet, ami meg talán a legjobb, hogy a két három karika főzőkolbász egészen jó minőségű, így a leves egyáltalán nem zsíros. Igazából a leves elfogyasztása közben, végig az járt az eszembe, hogy milyen fincsi lesz a tészta. Nem is nagyon van mit ragozni, azt az ízt is kaptam, amit akartam. A tészta puha, elég só került a vízbe amikor főzték. A túró és a tejföl mennyisége megfelelő, talán még pár plusz szalonna darabkát tudtam volna benne elképzelni. Amúgy a szalonna is megfelelő minőséget képviselt, elég ízessé tette a tésztát, de egyáltalán nem vált tőle zsírossá. Végeredményben ez a menü, igazi házi koszt, abból is a jobbféle.

Pont:8/10

Mennyiség: A leves nagyon ízlett, így nem bántam volna, ha nagyobb tányérral kapok ehelyett a kis csésze helyett. Már említettem, a nagyjából 2,5 decis csésze, azért nagyobb részben tartalmazott szilárd halmazállapotú összetevőket, mint folyékonyat. A tésztát, szünet nélkül küldtem a leves után fürdőzni, amiből szintén kicsit többet is meg tudtam volna enni. Összességében, azt tudom mondani, hogy nem egy brutális adag ez a menü, egy könnyed ebédnek elmegy, talán némi gyümölcs utána jó megoldás lehet, úgyis jön a tél kellenek a vitaminok.

Pont:7/10

Ár/érték: A végeredmény nálam kis híján egyértelmű Az ízek háziasak, tényleg olyan kicsit, mintha a nagymamám konyhájából kerültek volna ki az ételek. Mindezért 780 forintot kérnek, ami egyáltalán nem sok, sőt kifejezetten jó ajánlat. Az Éjjeli bagoly falatozó nekem már másodszor bizonyított. Ha házias ízű menüre, vagy egy éjjeli frissensültre vágytok, akkor csak javasolni tudom a helyet, én még párszor tuti betérek hozzájuk, ha megéhezek.

Pont:9/10