Select Page

GoGo Hami – Gyros tál, tzatzikivel és sajttal

GoGo Hami – Gyros tál, tzatzikivel és sajttal

Nem napra pontosan, de közel három éve indultunk akkor még egészen más formában és más elképzelésben. Nem is lehetne jobban “ünnepelni” ezt mással, mint az első post alanyával azaz a sokak által ismert Gogo Hamival. Anno egy gyrossal indult a mindenség, így ez is megvolt, mindenképpen gyrosra kell rárepülni. Több bódéval vannak jelen a piacon Gogo-ék, melyek többsége Újpestre koncentrálódik.

Most történetesen az Árpád út és a Rózsa utca sarkán lévő egységhez látogattunk el, mely rengeteg hajnali részegséggel kapcsolatos élményt idézett fel egycsapásra. Egyfajta féreglyukba kerülhetett a bódé komplexum mivel szerintem az elmúlt 15 évben alig változott valamit, igazi retró élmény, valljuk be kicsit már elhaladt felette az idő. Van “kerthelyiség” ami pár sörpadot jelent, de legalább le lehet ülni akkor is ha a könyöklők éppen foglaltak.

Az étlap sokrétű, legérdekesebb pontja, hogy egy fogás akár több áron is mozog attól függ az étlap éppen hol helyezkedik el. A hagyományos régi étlap még a ragasztott számokkal és betűkkel dolgozik, de megjelent a technika is és már vannak nyomtatott, laminált példányok is. Burger fronton újítottak az kétségtelen, erről majd kolléga beszámol mivel elrángattam magammal erre a nemes eseményre és ő szabad kezet kapott a választásnál.

Nekem maradt a gyrostál tzatzsikivel és sajttal, így pont ennyi a pontos leírás nincsen túlcifrázva. Egy laza 10 perces várakozás a 8 fokban némileg örökkévalóságnak tűnt, de megcsendült a személyzet lágy hangján a fogás neve és máris minden morgolódásom tovaszállt.

Esztétikai megjelenés: Felejtsük el azt a képet, hogy kapunk egy gyrost és mellé egy kis pikszisben tzatzikit. Itt az van, hogy van maga a kaja amire ráborítanak egy talicskányi adagot ami úgy ellepi, hogy elgondolkoztam azonnal az asztal teherbírásán. A krumpli jó kis mirelit olajban kisütve, színre rendben van. Pár húskocka megmenekült az öntet fullasztó ölelésétől, ránézésre jól átsütött csirkehús darabok, fűszerezésnek sok nyomát nem leltem rajta. A vékonyra reszelt sajt a hőtől picit ráolvadt, amit így a tavaszias télben kicsit sem bánok. A tzatzsiki jó sűrű, nem az a kamu fajta amit némelyik körúti átoknál ráöntenek, annyi eltéréssel, hogy folyik akár a csapvíz. A műanyag evőeszközök kötelező kellékei ennek az életérzésnek, itt rendes fém villának semmi keresnivalója. Összességében nem egy bűbáj és gyanúsan szépségversenyen se nyerne egy vacak alumínium érmét se.

Pont: 6/10

Ízvilág: A krumpli az első amit sikerült saláta nélkül kipróbálnom, az tökéletesen sótlan és ízetlen. A hús enyhén fűszeres, de nagyon-nagyon kicsit érezni, de legalább jól átsült és helyenként már picit ropog is. A sajt olvadt, de íze elvész mivel esélytelen, hogy értelmes mennyiséget meg tudjunk anélkül kóstolni, hogy ráboruljon a salátából egy fél mázsával. A sokat említett tzatziki nem éppen autentikus recept alapján készül, az uborkás íz megvan, de utána semmi. Állagra sűrű szerencsére, de egyszerre nehéz is, mivel minden falatra jut belőle. Az összhatás nem túl fényes, de lehet már érezni, hogy esti műszak van erősen, kitudja napközben lehet idejárnak a görög istenek, de nem tartom valószínűnek azért. Fűszerekkel és némi sóval sokat lehet turbózni rajta, de nem ilyen felkészülten érkeztem ez alkalommal.

Pont: 5/10

Mennyiség: Jó kazalra hasonlító adagot kaptam, jól megpúpozottan vettem át a rendkívül instabil műanyagtányért. Adagra tényleg masszív és laktató, viszont ebben a legnagyobb szerepet a saláta vállalja, túl sok ennyi rá mivel ez agyonnyomja az egész gyrost. Az étlapon át lehetne írni tzatziki salátára némi hússal és krumplival megoldásra, mert ez inkább arra hasonlítana. Húsból szép nagy kockák is rejtőznek, nem spórolták ki az biztos. Köretből vagyis a krumpliból úgy bő két tucatnyi hasáb került bele, hamar el lehet csipkedni őket. Többnyire üregesek ezért annyira nem laktatóak, de kivételesen ezt most egy cseppet sem bánom. Az egészet ellapátolva megkapjuk remek dagadt jól lakott óvodás életérzést, amit pár apró emésztős büfi követ ami szintén a saláta számlájára írandó fel. A bőséges négy óra gond nélkül megvan.

Pont: 8/10

Ár/érték: Az 1650 forintos árat erősnek érzem ehhez a minőséghez, persze ha adagra nézném csak akkor nem nyavalyognék rajta. A burgerek sokkal elviselhetőbb sávon mozognak, egy fél kilós húspogácsával szereltet már 2000 körül megkapunk, amivel gyanúsan sokkal jobban is jártam volna. Időközben megtudtam, hogy a 30-as busz megállójánál lévő egységet nem rég felturbózták és inkább azt kellett volna meglátogatnom. Megjegyeztem és talán nem is oly sokára pótlom, hogy fair ítéletet tudjak mondani a Gogo felett. Ez a mostani komplexum nálam nem ért el dobogós helyezést, de meg se közelítette azt. Kicsit megragadt a múltban az egész, az izzók kiégtek, helyenként félhomályban pislákol már csak a bódé, de persze ennek is van egyfajta hangulata. Randizni nem éppen a legalkalmasabb hely, sokkal inkább a hajnali alkohollal átitatott tekintetünkön tudunk itt segíteni amikor leginkább az adag a lényeg a kajánál és nem az ízvilág.

Pont: 5/10