Select Page

Király Pizzéria Izabella utca – Gyros pitában

Mézeskalács, halászlé, kocsonya, töltött káposzta, bejgli, rétes, zserbó, linzer, kacsamell és még hajnalig lehetne sorolni, hogy ki mit evett meg az ünnepek alatt. A közel kétmillió kalória után mégis tovább halad az élet amivel összetartozik az is, hogy a pár napos szünet után ismét rendelésre adom a fejem.

A nagy zaba után rejtélyes érzés kerített hatalmába, valami pizzát ennék most Isten igazán, lehet kicsit az agyamra ment a cukor a napokban. Keresgéltem valami régen tesztelt éttermet, biztos ott is ígértem második esélyt, melyeket már követni se tudok. A Király Pizzéria májusban már szerepelt egy hambival, ami vegyes érzelmeket váltott ki. Most egy akciós gyros bejegyzés lett a befutó, így pizza helyett na bumm más lett.

Esztétikai megjelenés: Szokásos dicsőített fehér nyikorgóban elrejtve érkezik az étel, melyet fel kell nyitni – akármilyen hihetetlen is. Nem kis meglepetés éri az óvatlan vásárlót ezen mozdulat után, hát szét van esve a történet, a pitát egy zacskó tartja össze és a szeretet, ha ez nem lenne akkor minden feltét saját kedve szerint vándorolhatna a dobozban. A pita elején remekül látszik milyen feltétekből áll össze, azaz hús, paradicsom, egy kevéske saláta és valami ami totál olyan ránézésre mint a híg tejföl. Ebből az öntetből jutott a doboz többi pontjára is, illetve lehetetlen megfogni a zacskós részt anélkül, hogy ne kennénk vele össze magunkat. Ennél az utcai gyrosok nem kicsit mutatnak jobban, eléggé ünnepi az összeszerelés minősége.

Pont: 4/10

Ízvilág: Az hogy valami hogyan mutat nem függ össze feltétlen a minőségi ízvilággal, így előítélet mentesen kezelem a kis gnómot. A hajnali buli utáni gyrosok százai már kellő rutinnal vérteztek fel, így gond nélkül kezelem a kissé megvadult vadat, hip-hop fogyasztásra alkalmas állagot varázsolok neki. Első pár falat a pita és hús párosára irányult, ami nem hozta meg a kellő áttörést a napomban. A hús egészen sima és íztelen, semmi gyrosra hajazó pác vagy fűszer, a pita a megszokottnál egy leheletnyivel vastagabb ez szerintem inkább jó irányba irányítja a pontokat. A paradicsom egészen korrekt, bár szinte az egészen ott csillog az öntet aminek semmi íze nincsen, egyáltalán nem értem ezt hogyan hozták össze. A saláta átlagos, ez nem sokban tér el az utcai testvéreitől.

Pont: 4/10

Mennyiség: Első pillantásra sokban nem lehet több, mint egy hétköznapi szendvics amit török-görög vendégmunkások százai nyújtanak át nekünk nap mint nap az utcán. Arányaiban talán a salátát lehet hiányolni, mivel ahogy az a képeken is látszik egészen kevés jutott bele. Az öntetet egészen ki lehetne vonni a dologból, persze azért mert semmi íze így pedig csak szétáztat mindent. Egy baráti három órában tudnám megsaccolni, hogy mekkora is lehet adagra.

Pont: 6/10

Kiszállítási idő: Baráti 40-50 percet tüntettek fel a visszaigazoló levélben, ami szerintem egy egész korrekt ajánlat az étterem részéről. A valóságban ez most úgy nézett ki, hogy 80 perc után rájuk csörögtem, hogy “helloszia,holakajám?” amire rávágták hogy már mindjárt megérkezik a futár. Ez így is lett újabb 20 perc várakozás után, azaz összeadva megvan a bűvös 100 perc ami eléggé tré teljesítmény. Ennyi idő alatt szerintem simán kiolvasom a hogyan csinálj gyroszt kézikönyvet.

Pont: 2/10

Ár/érték: Az akció annyit tesz, hogy 1400-ért kapunk két ilyen csodát, ami annyira akciós hogy ugyanennyiért kapjuk bárhol máshol a gyrosokat pitában. Aztán, hogy megérte-e a 700 Forintot? – Nem! Ezen nagyon sokat kellene javítani, hogy jó kaja legyen belőle, talán a legegyszerűbb az lenne ha az alapoktól újratervezné az egészet az étterem. Ízre felejthető, de ami mindent visz a látvány, egy elkapkodott…őő 100 perc alatt kiért kaja, igazi befutó párosítás. Nem tudom mi lesz a második esély esélyével, meglátjuk mit hoz 2013 majd.

Pont: 3/10

[thethe-image-slider name=”Slider3″]