Select Page

KOLBice Dohány STR – Kobu

KOLBice Dohány STR – Kobu

Alakulóban van egy gondolat, miszerint egy kicsit jobban szeretnénk feltérképezni a bulinegyed környéki csehókat, hogy ezáltal némi segítséget tudjunk nyújtani, legyen szó akár egy péntek este előtti “jó ha eszünk valamit” rutinétkezésről vagy egy hajnali életmentő beavatkozásról.

Így került fel a bakancslistánkra a KOLBice Dohány utcai egysége is, melyet még éppen nevezhetünk a vigalmi negyed szélének, és itt sikerült lőni az egyik újdonságát a franchise-nak, nevezetesen a Kobu-t.

Kobu – Almarosttal dúsított prebiotikus buci, bajor kolbász, bacon, kétféle sajt, madársaláta és tormás majonéz

Egészen különlegesen hangzik az összetevők listája, elsőre nem biztos, hogy a tormás változatot választottam volna, ugyanis nem vagyunk országos cimborák, de végül győzött a kíváncsiság és beadtam a derekam.

Esztétikai megjelenés: A buci már önmagában megér egy misét, ugyanis kevés hely operál ennyire személyre, illetve ételre szabott szénhidrátféleséggel. Az egésznek a formája, kialakítása is csodálatos, pontosan annyi hely van a buci két fele között, ami elegendő, hogy elrejtőzzön benne három kis kolbász, és a többi járulékos alkatrész. A széleken összeérő buci, védelmezően öleli körbe a belsejében rejlő lényeget. A kolbászok a két felén kikandikálnak, és pont annyira látható a többi része, hogy az ember azonnal azt érzi, menten rávetné magát. A bacon/sajt/saláta trió épphogy láttatja magát. Ízlésesen tálalva, egy fa vágódeszkán pihen a burgerünk (?). A metszeti képről pedig megtudjuk, hogy bizony ideális arányban van a “hasznos rész” és a buci mennyisége.

Pont: 9/10

Ízvilág: A főattrakció, aminek az egészet a hátán kell vinni az a kolbász, ezért nem is lehetett kérdéses, hogy mi fog történni az enyhén túlnyúló részekkel. Önmagában a kolbászt kóstolva, nem is okozott csalódást. Sőt. Ízletes nagyon, nem lett fűrészporrá sütve az egész, maradt benne nedvesség. Egy egészen enyhe borsos fuvallatot kapott az egész, ez pont elég is, emellett még bőven ki tudott bontakozni a kolbász íze. A szósz aztán rácáfolt a kezdeti félelmeimre, nem volt veszettül csípős, nem hatolt az agyamig a torma, de azért jelezte részvételét a buliban. A sajtok is rendben voltak, bár különbséget ha megszakadok se tudtam volna felismerni közöttük (össze is voltak olvadva majdnem teljes egészében). Az egészhez jól passzolt a bacon is, talán, ami egy picit meghunyászkodott a mezőnyben az a saláta volt, de őszintén szólva nekem nem is nagyon hiányzik ebből több. Összességében, elég jól eltalált koncepciót sikerült alkotni. Talán a bucit lehetne kezelni valamivel, hogy ne legyen ennyire száraz és kopogós a teteje.

Pont: 8/10


Mennyiség: Első pillantásra nem tűnt egy leküzdhetetlen akadálynak a kobunk. Három közepesen kisebb kolbász lapul mindegyik változatban, amit egy felnőtt ember simán el tud pusztítani a hozzá tartozó egyéb tartozékokkal és még akkor sem fogja úgy érezni magát, hogy ez a mennyiség simán legyőz egy később elfogyasztott, komolyabb alkoholmennyiséget. Hajnalban életmentésre tökéletesen alkalmas, ha már csak némi szilárdra és egy ágyra vágyik az ember. Egy körettel már jobban hangzana a mutatvány. Hardcore bulira készülő partiarcoknak, javasolt a duplázás.

Pont: 6/10

Ár/érték: Változattól függetlenül minden kobu egy árban mozog, azaz teljesen mindegy, hogy melyiket kérjük, 1490 forintot kell leszurkolni érte összetevőktől függetlenül. Összeadva az ízélményt és mennyiséget, egy hangyányit a drága kategória felé indul az egész, de így legalább egyszerűbb fizetni, nem kell az aprópénzzel és a visszajáróval bajlódni. Ami ebben az esetben kicsit mentette a helyzetet az az ajándék barbecue szósz és chips volt, melyet szakácsunk hozott ki, nehogy éhen haljunk a mű elkészülése előtt. Külön pacsi még a pohár víz miatt is. Ilyet általában csak kávézóban vagy gyrosoknál tapasztaltam. Fogyasztása bátran ajánlott.

Pont: 7/10