Koshari Tér – Menü

Szerző: | 2016. Már. 1. | Egyéb

Lehetetlen számon tartani, hogy éppen a fővárosban mennyi burgeres, pizzázó vagy éppen gyrosos hely van. N+1 tucat a legtöbb, melyek között különbséget is nehéz tenni. A Ráday utcában viszont egészen érdekes versenyzőt találtam a felkapott street food műfajban. Származási hely: Egyiptom.

Az utca Kálvin térhez közeli szakasza még él, itt még szép számmal vannak vendéglátó egységek, melyek többnyire vendéggel meg is vannak áldva. Egy viszonylag kis üzlet a soron a Koshari tér, mely kintről kicsit sem hivalkodó, sőt inkább sötétre pingált frontjával elbújik a tömegben. Belépve kicsit színesebb lesz a történet, a pultként szolgáló, egykori komódok élénk árnyalatokkal van díszítve, egészen kellemes. Természetesen mivel arab világhoz közelebb kerültünk, az elmaradhatatlan Tuluk-tuluk megállás nélkül szól.

Recept

A koshari egy XIX. században megjelent egyiptomi étel, amit viszonylag könnyű és gyors elkészítése miatt kedveltek. Kicsit a mindent bele egyszerre elvet vallja, de ez pont elég, hogy megérdemelje a street food jelzőt. Napi menüjük kétfajta kivitelben kérhető, egy kisebb verzió, illetve egy nagy, ami 3 tételből áll össze. A koshari mérete egyedül, ami változik benne, a leves és az üdítő azonos. A leves éppen csicseriborsó volt és mellé egy citromos üdítőt álmodtam, de a hibiszkuszos is sokáig kalapban volt.

Pult

Pult

A leves már egészen erősen indít, karakteres ízét a csicseriborsó szemek tökéletesen átveszik, amit elharapva egy pillanatig dupla dózisban érezzük az ízeket. Mennyiségre nem brutális, valahol 1,5-2 dl körül lehet a pohár, amiben tálalják.

Csicseriborsó leves

Csicseriborsó leves

A főétel már egy fokkal bonyolultabban épül fel. A koshariban kapunk tésztát – egyből kétfajtát -, lencsét, csicseriborsót, paradicsomszószt, pirított hagymát és rizst. Húsnál három lehetőség közül választhatunk, sokáig a húsgolyók és a currys csirke között vacilláltam, aminek győztese végül utóbbi lett, mindössze azért mert színben látványosabb. Ezt is egy papírpohárban kapjuk, azaz nem lesz belőle a leglátványosabb étel, az biztos. Értelemszerűen alapos keveréssel kell kezdeni, hogy ne rétegelve együk végig. Ebben az esetben viszont a kevéske látvány is odavész, szóval marad az alapállapot illusztrálva.

Koshari

Ízre tökéletes. Egyszerre paradicsomos és lágyan hagymás, amit a curry teker meg a végén. A hús nincsen olyan mértékben szétfűszerezve, ahogy azt az indai konyha teszi, ez annál szolidabb, de azért van benne lendület, kicsit sem ízetlen. Pikáns ízvilága folyamatosan kísér, minden egyes falatnál ott van, ami zseniálissá varázsolja az egészet. Adagra nem aprózták el, a pohár mérete egészen csalóka. Majdnem szintültig van töltve és egészen lassan fogy tartalma, több perces darálás után is. A levessel együtt kiadós, szóval azok, akik kissé szolid éhséggel esnek be, nyugodtan válasszák a kisebb menüt, az is egészen tisztességes adag volt ránézésre.

A kert

A kert – a nagyon gagyi és kínai open/nyitva led táblával, miért kell az?

Árban igazán baráti. A nagyobb menü, ami tényleg alaposan megtölti a rendszert 1200 forint, míg a kisebb kiadás 1000 forintot kóstál csak. Hús nélkül úgy tudom mindkettő 150 forinttal vékonyabb, de kár ezen gondolkodni is. Külön öröm, hogy hétvégén is él a menüztetés intézménye, ha jól emlékszem 11 és 15 óra között. Lesz második kör, ebben biztos vagyok, mivel az étlapon vannak más fogások is, szóval jövök még!

(térképen mutatjuk, hogy melyik felén van a Rádaynak pontosan, csak KLIKK IDE!)

Esztétika

Ízvilág

Mennyiség

Ár/érték