Select Page

Mami Konyhája – Juhtúrós sztrapacska, Vegyes gyümölcsleves

Mami Konyhája – Juhtúrós sztrapacska, Vegyes gyümölcsleves

Megint közeledik a hétvége, méghozzá nem is akármilyen, az utolsó karácsony előtt. Ha még nem szereztétek be a szeretteiteknek szánt kisebb nagyobb ajándékokat és a következő héten dolgoztok, akkor biztos vagyok benn, hogy a hétvégétekből legalább egy napot bevásárlóközpontok és kisebb nagyobb üzletek látogatásával fogtok tölteni. Akárki akármit mond, szerencse, hogy a plázákban mindent szinte minden megtalálható, így ha ügyesebbek vagyunk mindent beszerezhetünk egy helyen.

Az a helyzet, hogy mi a válogatósabbak közé tartozunk, így ha elindulunk vásárolni, akkor legalább két bevásárlóközpontba be is térünk. Így esett ez a múlt héten is, amikor is az éhség a Lurdy házban ért utol minket. Tipikus ételudvar, talán annyi eltéréssel, hogy prémium burgert és olasz étteremet is találunk a kínálatban. Mi a Mami konyhájának szavaztunk bizalmat és a hideg ellenére némi gyümölcslevessel indult a móka és sztrapacskával fejeződött be.

Mami Konyhája – Juhtúrós sztrapacska, Vegyes gyümölcsleves

Esztétika,megjelenés:

A hely, a műanyag híve, így az esztétikum, nem játszik kulcsszerepet a tálaláskor. A vegyes gyümölcsleves, pont elég sűrű. A lilás szín, tipikus gyümölcsleves, és némi kavargatás után elő is bukkannak belőle a gyümölcsök. A megy mellet, találtam némi almát, de elsősorban a méltán népszerű bogyós gyümölcs került a kondérba. A főfogás juhtúros sztrapacska. A tészta hagyományos méretűre van szaggatva, a bőséges juhtúrónak köszönhetően a tészta darabok rendesen összetapadtak. A szalonna darabokat, lepirítva találjuk a tészta között, és láthatóan nem igyekeztek apróra vágni sütés előtt. Az apróra vágott szerintem jobban mutat, de inkább az íz lesz itt a lényeg, mint a látvány. A sztrapacska tetejére kerül még némi tejföl és ha jobban vizsgáljuk a képeket, akkor lilahagyma darabokat is találhatunk. Sajnos a műanyag sokat ront a képen, de az biztos, hogy a fogások kinézetével nagy baj nincs. Talán a juhtúrót lehetett volna pirítani, hogy kapjon az egész egy barnás színt, ne legyen ilyen szürke.

Pont:5/10

Ízvilág: Akkor rá is térek az ízre, ha már a látvánnyal nem sikerült lenyűgözniük. A gyümölcsleves hideg, ez remek, hiszen nem egyszer találkozunk azzal a problémával, hogy melegen tálalják az amúgy hidegnek szánt levest. A gyümölcsök nem főttek szét benne, ami remeke hír és még ennél is jobb, hogy nem cukrozták el a levest. Az extra a bourbon vanília íz, amit minden bizonnyal használtak, mert az íze ott van minden falatban. A leves átment a rostán, el is feledtette velem, hogy műanyag tányérból ettem. A sztrapacska, már annyira nem lenyűgöző. A juhtúró karakteres íze meghatározó az ízvilág tekintetében, szinte csak a szalonna az, ami még mérvadó az ízeknél. A tészta állaga amúgy hibátlan, a hiba inkább az, hogy a szalonnából kisült zsírt teljes egészében megkapta a sztrapacska. Túl zsíros, ami az ízre nincs nagyon rossz hatással, viszont gyengébb gyomrú versenyzőket könnyen kiüthet a nyeregből. Ami még hasznos lett volna, ha kicsivel tovább melegítik, mert bizony a középső részeken inkább hideg volt az étel, mint meleg.

Pont:6/10

Mennyiség: Ahogy a képeken is látszik, a levesre adag tekintetében nem panaszkodhatunk. Ami biztos, hogy egy házi kiadásban több gyümölcs kapott volna helyet, de azt mondom, hogy ideális volt az adag. A sztrapacskával kapcsolatban sajnos nem tudom ugyanezt elmondani. Került a tányérba, de nem pont annyi, amennyit bele tudtam volna képzelni. A kettőt egymás után magamba diktáltam, így azért nem maradtam éhen. Amit azért fontosnak tartok megjegyezni, az a, hogy a főfogásom mérete alapján, nem vagyok benne biztos, hogy egy fogás elég egy átlagos étvágyú embernek ebédre.

Pont:6/10

Ár/érték: A két fogást kombóban nem lehetett beszerezni, így az 1540 forintos ár a következő két összegből adódott. A leves, ami ízre  és mennyiségre is megállta a helyét, 550 forintomba került. Erre azt mondom OK, nem nagyon kapunk jó levest ennél kedvezőbb áron. A második, 990 forint volt, ami már annyira nem nyerte  el a tetszésemet. Az adag, közepesnek mondható, és ez a jelző sajnos teljes joggal használható az ételre is. Kicsit zsíros, kicsit egyhangú és nem elég tejfölös. Ha kedvező áron akartok kajálni a Lurdyban, akkor próbáljátok ki a menüt, de az a helyzet, hogy én ha legközelebb erre járok, inkább a hambit vagy az olasz éttermet választom.

Pont:5/10