Nyújtás Tarcalon | Mit ettem ma

Select Page

Nyújtás Tarcalon

Szerző: | 2016. ápr. 24. | Egyéb

Néha ki kell égetni a hétköznapok során összegyülemlett izgalmakat, amit legjobban talán a fővárostól tisztes távolságra tehetünk meg. Egy hely, ahol az éjszaki járatról leeső illuminált fiatalok helyett színtiszta kakaskukorékolásra vagy madárcsiripelésre ébred az ember reggelente. Célállomás Tarcal, közvetlenül Tokaj szomszédságában. 

A történet további szépsége, hogy ezt az egészet sikerült egy gasztro study tour keretein belül megejteni. Az Andrássy család egykori rezidenciája nyújtott szállást az eseményhez, mely a Tokaj-Hegyalja térség egyetlen ötcsillagos szállodája. Az épület az 1700-as években épült, de mint szálloda jelenlegi formájában 2008-ban kezdte meg működését. Hangulata nálam azonnal “olaszos” életérzést ébreszt.

Gyors becsekkolás és irány a lakosztály, ahol két kisebb macaron árván várt az üdvözlőlap előtt, így megvolt az ebédre való felcukkolás is. Ennek a szobának is megvan az a speciális képessége, hogy akár egész nap rabul tud ejteni, de túra és a környék miatt ezen könnyedén sikerült túllépni. Pár perces nyújtás után, első állomásunk a szálloda alsó részében található Eszencia étteremben volt, ahol egy könnyed ebédmenü elfogyasztása volt a nagy harci feladat.

Vargánya cappuccino tejhabbal. ezzel a fogással indult a történet. Ízre és állagra egyaránt könnyed, lágy volt. Adagra pont annyi, hogy ne telítsen el, tökéletesen megtalálta az ideális egyensúlyt, mint felvezetés. A főfogás, borjú szűz vajas tésztában sütve mustár mártással, fokhagymás répával volt. Ízre a hús és a mustáros mártás remekül egymásra találtak, pazarul harmonizál a két elem egymással. Állagra a tészta inkább a ropogós világot képviseli, míg az abban elrejtett töltelék pont ellentettje, azaz szinte azonnal olvad szánkban. A répánál a fokhagyma visszafogottan jelenik meg, viszont mint köret meglepően intenzív, friss élményt nyújt. Az utolsó elem a desszert, ami máktorta szilva öntettel és vanília fagylalttal. Érzékien hűt, de egyúttal pont elérjük vele a kellemesen jól lakott érzést. A fagylaltgombócot, ha egy fél pillanatig hagyjuk olvadni, akkor bejárja magát picit a piskótába, ami ennek hatására egészen megelevenedik.

A kellemesen eltelített érzést egy szolid szundival és a wellness részen elérhető masszázzsal lehet könnyíteni. A környékből kifolyólag a VinoSense kezelések során szőlőhöz kapcsolható termékekkel lazítják el izmainkat és gondolatainkat. Nem kell egy megacsúszdás gigaparkra gondolni a wellnes & spa alatt, egy medence, barlangfürdő és hozzá tartozó pezsgőfürdős részek. Szauna és társai természetesen itt is megtalálhatóak, ha valaki éppen a felfrissülés ezen típusát favorizálja.

Szinte a kert végében található a Kikelet pince, melyet Berecz Stéphanie vezet, aki immár jó pár éve a településen él, viszont akcentusából hamar rájövünk, hogy nem tősgyökeres. Franciaországból települt át, ahol azért bizony nem kis kultúrája van a borászatnak, de célja, hogy Tarcal és környékén is igazán maradandót alkosson. Gyors bejárás az épület alatti pincében, majd kóstolás a fenti teraszon. Nyitásnak egy pezsgő, majd következtek a különböző borok, közben folyamatos narrációval, hogy mi, miért és miként történt.

A kóstoló és a vacsora között volt egy fújásnyi szabadidő, amikor a szálloda egyik egészen látványos pontját támadtuk be egy pohár bor társaságában. Üvegfalakkal határolt közösségi tér, ahova nappal csak úgy tódul befelé a természetes fény. Ugyanitt a falakon túl nyitott terasz is van, ami a nyári estéken nagyon hasznos lehet még. Itt ugyanúgy lehet enni, de ide betérhetünk egy fürdőköntösbe is, ha éppen a nagy áztatás közepette ránk tőr a farkaséhség.

A vacsora menülapja már egy kisebb regénnyel ért fel. Mangalica rilette lilahagyma lekvárral, ez volt a bevezetés. Omlós mangalicahús, amin a lekvár kicsit sem tolakodik túl édesen. Ízre hibátlan, mellé pedig a friss, ropogós pékáru remek választás. Fácán leves húsos raviolival, zöldségekkel, így szólt a második fogás. A ravioli tésztája nem lett eltúlozva, így könnyedén vághattunk bele, mindenfajta veszély nélkül, nem fogjuk átlőni a szomszéd asztalhoz. A zöldségek nem lettek túlfőzve, rendesen harapni kell, emiatt csak úgy ropog a szánkban. A sort fogas filé grillezett királyrákkal, paprikával medvehagyma mártással tagliatellével nevű fogás folytatta.

A rák mellett leginkább a medvehagymás tészta ejtett rabul, patentül összedolgoztak, a tészta kicsit felszívta a mártást, de nem lett ettől kicsit sem pépes. A paprika csavar egyet az ízeken, összességében nagyon helyén volt ez is. Rosé kacsamell füge raguval gombás rizottóval, volt a következő elem, de már így is kezdett megérkezni a jól lakott óvodás érzet. A füge erősen édeskés mesésen illik a kacsához. A gombás rizottó mellettük szolidan a háttérbe lép, pedig ízre az is igencsak jól szerepel. A teljes telítettség eléréséhez egy sajttorta eperöntettel még kell persze, de szerencsére nem brutális adagban gondolkoztak már a konyhán belőle. A leves kivételével minden fogás mellé bor dukált, különböző pincékből válogatva, természetesen Tokaji környékről.

Másnap, hogy kicsit kompenzáljuk a bevitt kalóriákat, felbandukoltunk az Áldó Jézus szoborhoz, ahonnan pazar kilátás nyílik magára Tarcalra és a környékre, de a szobor mögött, a mélyben láthatunk egy bányatavat is melynek türkizzöld színe szemet gyönyörködtető élményt nyújt. A turisták mellett előszeretettel a helyi kóbor kutyák is fellátogatnak egyet nézelődni, szóval haverkodni is remekül lehet a szobor árnyékában.

Hazafelé még egy ebédet sikerült az Első Mádi Borház és Bistroban letudni, úgy sem ettünk a napokban meg vagy egy heti adagot. Egy zseniális répakrém levest egy marhapofa követett, ahol a köretnek érkező túrós csusza kicsit egzotikusnak hatott, de egy kellően krémes sajttorta a végén mindent helyre tett. Ezután vissza a nyüzsgő fővárosba, ahol bizony hiányozni fog ez a megfoghatatlan nyugalom, amit a környék áraszt magából.