Oktogon bisztró – egy bőséges ebéd

A nagy hétvégi lazulás végett, gondoltam valami hasznosat is kéne végezni, így felkerekedtünk páran és elindultunk egyet ebédelni. Pár embertől már hallottam az Oktogon Bisztróról, ahol egészen potom összegért ehetünk a’la carte megoldásban. Eljött az idő, hogy erre is szenteljek egy kis időt, mivel ez olyan tipikus annyit eszek amennyi csak belém fér étterem, így ezt nem munkaidőn belüli ebédre időzítettem. Az éttermet végtelenül egyszerű megtalálni, az Oktogon 4-6-os megállójától körülbelül 20 méterre található a sarkon.

Meglátjuk a kiírást, hogy mennyibe kerül az egész, garantált, hogy leesik az állunk, mindössze 1190 Ft, igaz ebben csak az ételfogyasztás van benne, az ital pluszként jön rá, de két óra alatt bőségesen be lehet lapátolni.

Az étterem egy galériás nagy hodály, és dél tájékán eléggé tele is van, így ajánlott az asztalfoglalás különben csúnyán pórul járhatunk. A hatalmas tér kissé megrémít az első pár percben, de gyorsan megbarátkozom a látvánnyal. Megtaláltuk az asztalunk, ami kicsit szűkösnek bizonyult, de a fő attrakció itt és minden más étteremben a kaja.

A mai postnál nem fogok a megszokott szempontok szerint pontozni, csak írok egy rövidebb összefoglalót az ételekről.

Egy jó levessel illik indítani az étkezést és én ezt sem teszem máshogy, gyorsan betámadom a leveses pultot ahol gulyáslevest és húslevest látok, az utóbbit választottam inkább. Ránézésre egészen rendben van, sok zöldséggel tarkítva, húst első pár pillantásban nem tudtam felfedezni, de mire elfogyott addig egy-két katona azért lecsúszott. Pici só kellett hozzá, úgy jobban ízlett azért, a hús kevéske benne, kissé olyan mintha vegetáriánusokat akarnának nevelni úgy, hogy ezt a levest tömik a vendégbe. Nyitásnak nem rossz, folytassuk tovább.

 

Leves arrébb lökve máris megindultam a “rendes kaják” felé, első áldozatom egy könnyed fasít adag melyet petrezselymes krumplival díszítettem. Rámartam a fasírtra ami egész érdekes, mivel semmi íze nincsen cserébe még száraz is mint az állat. Ezen a ponton eléggé elvérzett az ebédem, a szakácsnak bátran lehet ajánlani pár zsák fűszert, hogy nyugodtan tesztelgessen velük, mert ennél rosszabb szerintem nehezen lehetne. A krumpli eléggé túlfőtt így az első harapásnál szétmállik a szánkban, a petrezselyem viszont kicsit javít az összképen.

Egy ilyen mélyrepülés után mi más is következhetne, mint a legtutibb ételek egyike, egy jó kis pizza szelet. Két fajta pizza volt felszeletelve, én maradtam annál amin ránézésre látszik, hogy nem tejfölös alapú hanem van némi köze a paradicsomhoz. A látvány nem a legfrankóbb eléggé kalácsosnak hat a tészta már ránézésre is, ami be is igazolódik miután beleharapunk. Ízre sok feltétet nem érzek rajta, ennek lehet az is oka, hogy talán virslit vélek rajta csak felfedezni, de az sem egy nagy was ist das számomra. A tészta alja foltokban kissé odaégett, ez sem segít éppen a helyzeten. Nem lenne, rossz ez csak oda kellene figyelni jobban a részletekre, így kissé olyan hatása van mint amit nagyon összecsaptak.

Nem lehet abbahagyni, menni kell előre ameddig a gyomrunk engedi. Következő állomás a grill pult, ahol előre pácolt husik közül válogathatunk melyet a végtelenül mosolygós fiatalember a pultnál rádob a sütőlapra és pár perc múlva már nyújtja is vissza, hogy elkészült. Fűszeres tarjával operálok, egész gusztán mutat, mellé dobtam még némi krumplit köretként, igaz ez már nem petrezselymes hanem simán kockakrumpli. A hús egészen finom lett, sajnálatos módon egy méretes fűszer darabka tapadt az egyik szelet aljára, ami egészen érdekes reakciót váltott ki az ábrázatomból, hát nem kellett volna megenni az tény. A krumpli sokkal jobban sikerült mint másik közeli rokona, ezt inkább ajánlanám fogyasztásra.

Utolsó fogásként érkezett egy könnyed chilis bab, ízre egészen jó a többi ételhez képest, talán még az öreg Bud is megenné egy kiadós bunyó után. Könnyed finomsággal csíp, de nem brutálisan szerintem ez mindenki számára elviselhető. A hús jó arányban található benne, a kukorica és bab nem nyomja agyon az ételt. Lehet inkább ezzel kellett volna kezdenem és dupla dózisban, de most így jártam. Tagadhatatlanul a legegyszerűbb kaja sikerült a legjobban nekik.

Szemben a kissé negatív véleményemmel, mégis azért ajánlott kipróbálni mivel ennyi fajta és ekkora mennyiséget ennyi pénzért nehezen találunk más étteremnél. A Trófea Grill például közel négyszeres áron működik, igaz ott van italfogyasztás és a minőség is több körrel jobb. Ez inkább a kevésbé tehetős, de mégis farkaséhséggel rendelkező kalandoroknak javallott, ehető és két óra alatt tényleg dugig tudjuk magunkat tömni. Én elszürcsöltem mellé némi üdítőt, melyből 250 ml zsipp-zsupp eléri a 400 Ft-ot. Desszertként is rengeteg variáció létezik, de nekem ehhez már nem volt erőm, majd legközelebb talán.


Írta: gasztrobetyar

Egységsugarú vendég szemszögéből próbálom értékelni az ételeket. Semmilyen sztárszakács jelvénnyel nem rendelkezem mellkasomon.

Megosztás