Vágóhíd Söröző és Étterem – Winner burger vs. Olasz penne XL | Mit ettem ma

Select Page

Vágóhíd Söröző és Étterem – Winner burger vs. Olasz penne XL

Vágóhíd Söröző és Étterem – Winner burger vs. Olasz penne XL

Boldogság a köbön, megint találtam új éttermet, akik vállalnak a barlangomba házhoz szállítást. Étlapjukat elnézve könnyen ráérzünk, hogy a személyzet kedvenc kifejezése, az “extra”. Alig találunk fogást, amiben ne szerepelne, ebből pedig következik, hogy szeretnek komoly mennyiségű kajákkal kísérletezni.

(a rendelés és a post között lement párszor a nap, aminek eredménye, hogy az étlap kissé átalakult, ezvan)

Súlygaranciát vállalnak szinte minden fogásukra, ami rendkívül csalogató és pozitív hozzáállás. Tálak, boxok, migirik, tészták és természetesen a burgerek is helyet kaptak. Utóbbinál van pár megmosolyogható elvnevezés, mint például az “orális majális” vagy éppen a “kék orgazmus”.

Winner burger – prémium hamburgerbuci, grillezés után 24 dkg egyedi fűszerezésű 100 %-os marhahúspogácsa (súlygaranciával), 2 szelet bacon, 1 tükörtojás, paradicsom, saláta, ketchup, majonéz, házi BBQ szósz

Nem alap burger az jól látszik és nem is az a kimondottan “zsírégető” kiadás. Arra, hogy ez lenne a győztesek receptje, nem tennék fel egy zsáknyi dollárt, de meglátjuk.

Olasz penne XL – 20 dkg csirkemellfilé (súlygaranciával), olasz ragu (olaszos zöldségkeverék, reszelt sajt)

Jelentősen egyszerűbb leírás, bár az olaszos zöldségkeveréket el tudnám viselni kicsit jobban kifejtve. Még egyszer, hogy ne legyen zavar, étlap frissítés előtt nyomultam, akkor kicsit még más arányokkal dolgoztak!

Esztétikai megjelenés: Gondolat blokkoló alufóliázás minden fogáson, ezek közül legfájóbb, hogy a krumpli is megkapta, szóval ismét esélyes egy áztatott köretes randi. Bontás után viszont kellemes meglepetés a köret tartója, akár, mint egy gyors étteremben lennék. A burger jó nagy benga állat, nem kérdés. Méretes ránézésre retro buci, amiből kicsit kikandikál a húspogácsa és némi szósz. Felnyitva beköszön a két csík bacon is, illetve a tojás, ami elvész a szélesre lapított húspogácsa felületén. A tészta szintén sokkol. Sajttal vastagon fedett fedele, nem csak mutatóban van pár foltban rajta. Jó, dobozba csomagolt módjára, ha kicsapjuk egy tányérra mit sem változik formája, csakis akkor mikor villával nekiesünk. Sápadt színét egyedül a répa töri meg, ránézésre egy jó évig fütyörészhetek, annyi benne mennyiségre a zöldség. Kiszállítva egy átlagos látkép terült elém, sok extrát itt nem rejtettek el.

Pont: 7/10

Ízvilág: A köret meglepett, sokkal ázottabb élményre készítettem magam a látottak után. Egy átlagos mirelit minőség, lágyan sózva és ennyi. Van pár hasáb, ami persze megszívta magát, de a többség elfogadható maradt benne. A burger bucija enyhén édes, nem mondanám, hogy elnyomja, de retro érzéseket képes azért kelteni. A hús teljesen átsült, ami nem feltétlen előny, ha nem vagyunk éppen a 8. hónapban például. Fűszerezett valóban, nem is kicsit, borsból bizony nem szenved hiány, kicsit kevesebbel is meg lehetne oldani. A szószok közül a BBQ túlságosan édes nekem, a bacon jellegzetes sós ízéből semmit nem hagy nekünk. A tojás egészen kellemes, viszont az édesség itt is, és a zöldségeknél is megvan. A tészta pont szembe megy a burgernél használt elvekkel, fűszerből alig jutott rá, leginkább nagyítóval kell kutatni. A sajt jó, ez teljesen rendben van. A zöldségek közül a répa még-még valamennyi ingert képes kiváltani, de a többi egészen ízetlen. A csirkehús omlós, ízre pedig egy átlagos szintet képvisel és kifújt.

Pont: 6/10


Mennyiség: A burger jó nagy batár és remekül laktat, amihez csak hozzátesz az édesebb ízvilág. Nem mázsáltam le a húspogácsát, de nem apró, és mivel ennyire tolják a súlygaranciát, hát elhiszem. Egyedül a tojás árválkodik benne, igaz nem lehet egyből strucc mérettel belenyomulni, ezzel sok mindent nem lehet kezdeni. Bacon elegendő, viszont a szószokból lehetne kevesebb is szerintem. Végére már kellemes, gitáros-burger élményben lesz részünk. A buci nagy, igazi retró puffancs, ebből kifolyólag nem a leglátványosabb kategóriát erősíti. A tészta baromi sok. Anno 75 dkg volt a limit úgy érzem, amit pofátlanul lemértem de erősen 900 gramm felett állt meg a számláló. Van benne hús, nem csak tésztát küldtek, illetve a sok répa a zöldség vonalat is remekül képviseli. Adagra semmi baj, laktató mindkettő fogás, és tartja a remek mondás, “tömve jó a magyar”.

Pont: 9/10

Kiszállítási idő: A köztes távolság már-már soknak számít a 6.8 kilométerével, nem hiába a XIX. kerület nem számít a belvárosnak, akárhogy is forgatom a térképet. A várható kiszállítási idő 60 percben van megadva, ami nagyjából sikerült is nekik. A pontos végeredmény elveszett memóriám egyik zárlatos szegletében, sajnos. Futár kérésére viszont kristálytisztán emlékszem. Kérte, hogy bármi észrevételem van akkor nyugodtan jelezzem nekik stb., na most megtettem, igazi nem olyan formában ahogy kérték.

Pont: 6/10

Ár/érték: A penne 1520, míg a burger 1920 forintot jelent. Ezek már a post közzététele pillanatában aktuális árakat jelenti. Nem a legjobb, hogy ilyen szerencsétlenül alakult, hogy a kaja még a régi, az ár meg új, na mindegy ebből is tanul az ember. Régi vonalon egy jó 500-al voltak vékonyabban számolva az egyes fogások, lehet az még a bevezető volt. Összességében rájöttem, hogy kell egy újrateszt és akkor sokkal tisztább képet kapok. Kettőt összevetve így azt mondanám, hogy némileg túlértékelt mindkét fogás, burger vonalon 2000 körül, ennél sokkal élhetőbb példányokat is találhatunk. Ilyen vad mennyiségű tésztával eddig nem igazán találkoztam, magyarán viszonyítási alapom közel a nullához. Ahogy a német mondaná, “stay tuned” és lesz ismét Vágóhidas post!

Pont: 6/10